Reklám Animáció | A rajzfilm animációk története, avagy út a Simpson családig 2. rész

A rajzfilm animációk története, avagy út a Simpson családig 2. rész

Az előző rész tartalmából... :)


Izgalmas utazást tettünk a rajzfilmek (h)őskorától elkezdve egészen Walt Disney felemelkedéséig. Most azt mutatjuk meg neked, hogy az 50-es évek klasszikus rajzfilmjei milyen átalakuláson mentek keresztül, egészen a 80-as évekig.


A rajzfilm animációk mestere, avagy Walt Disney örök

Walt Disney az 1930-as években készült Hófehérke után sem ült a babérjain: 1940-ben elkészült a Pinokkió, és a Fantázia című film, egy évvel később, 1941-ben pedig a Dumbo című rajzfilm, ami a híres, nagyfülű kiselefántról szól. 


Habár a filmek beruházásai megtérültek, új alkotásokra már nem futotta a forrásokból. Disney, a Fantáziára például már nem nem kapott hitelt a bankoktól, így részvényeket kellett kibocsátania, hogy fedezni tudja a költségeket. Ezután sztrájkok törtek ki a stúdióban - Disney ugyanis hírhedten vasmarokkal, szigorúan irányította a cégét - ez ellen pedig az alkotók fellázadtak. Ha mindez nem lett volna elég, az USA belépett a II. világháborúba - így jelentősen csökkentek a bevételei is.


Később, mikor a háború lecsengett, sikerült beállítaniuk úgy a költségvetést, hogy 3-4 évente ki tudjanak adni egy nagyobb rajzfilmet. A híres Bambi már 42-ben elkészült, a Hamupipőke 50-ben. A Pán Péter, a kutyusos Susie és Tekergő valamint a szintén állatbarát 101 Kiskutya pedig 10 éven belül a mozikba került.


Az utolsó rajzfilm, amelynek az előkészületeiben még részt vett, A dzsungel könyve volt, a bemutatót azonban már sajnos nem élte meg.


A Hanna-Barbera nagyágyúi: a Tom és Jerry, a Flintstone család, és a többiek

Az ‘50-es évektől egészen a 2000-es évekig uralta a rajzfilm piacot a Hanna-Barbera, vagyis William Hanna és Joseph Barbera párosa. Az első, és talán legnagyobb sikerük a Tom és Jerry volt, ami évtizedeken keresztül szórakoztatta a közönséget. A macska, Tom és az egér, Jerry párharcán generációk nőttek fel.


A Foxi Maxi-show szintén nagy kedvenc volt, ez egyébként később hazánkban is nagy sikerrel vetítettek. (Foxi Maxi magyar hangját a zseniális Csákányi László adta, és egy egész generációnak okozott dallamtapadást, az Ó te drága, Kelementina “egyedi hangvételű” verziója.


A Foxi Maxi Emmy-díjat is hozott a párosnak, így nemcsak pénzügyileg, de szakmailag is elismerték őket: nem volt tehát megállás.


A 60-as években pedig végképp megindult a szekér az alkotópáros számára. 1963-ban saját stúdiójuk lett, és olyan híres, örökzöld rajzfilmeket tettek le az asztalra, amelyek mind a mai napig sikeresek, többek között:


  • A Flintstone család
  • Maci Laci 
  • A Jetson család 
  • Magilla Gorilla 
  • Atom Anti kalandjai 
  • Flúgos futam 


A 70-es években tovább folytatódott a sikerszéria, ekkor indult ugyanis a Scooby Doo, és folytatták a többi, rajzfilmüket is. Azonban közben a konkurensek sem pihentek: a Filmations a 80-as években, digitális tintával készítette a rajzfilmeket, amely akkor egy rendkívül újszerűen ható technológia volt. (Nekik köszönhetjük többek között a Flash Gordont, a régi Batmant, illetve az Univerzum védelmezői rajzfilmeket.) Hogy ne maradjanak le, a Hanna-Barbera-duó is átváltott a digitális technológiára, így a stúdió továbbra is sikeres maradt.


A Warner Bros. hadserege: Tapsi Hapsi, a Kengyelfutó gyalogkakukk és a többiek

Disney két legnagyobb riválisa a már fent említett H-B volt, illetve a Warner Bros. stúdió, vagyis inkább az által készített Bolondos dallamok. Érdekesség, hogy a Merrie Melodies, illetve a Bolondos dallamok a kezdetekben két különböző műsor volt: míg előbbi a Merrie Melodies dallamaira írt, rövid rajzfilm epizódokat mutatott be, az utóbbi fókuszában a karakterek álltak. 


Később a kettő összeolvadt egymással, így a Bolondos dallamok már önállóan futott. Az első, híresebb karakter, Cucu malac 1935-ben tűnt fel, 2 évvel később pedig már Dodó kacsát is láthatta a nagyérdemű. Az igazi nagyágyú azonban Tapsi Hapsi volt, aki 1940-ben lépett először a vászonra.


A rajzfilmek a ‘40-es, ‘50-es, ‘60-as években is nagy sikerrel futottak, és további karakterekkel, történetekkel bővültek: a Kengyelfutó Gyalogkakukkal és Vilivel a prémfarkassal, Speedy Gonzales-szel, a hiperaktív mexikói egérrel, valamint Szilveszterrel, a macskával, és a sárga kanárival, Csőrikével.


Azonban a 60-as évek végére többen kifogásoltak, hogy a rajzfilmek meglehetősen durvák, és erőszakosak, valamint rasszizmusra tanítják a gyerekeket, így később levették őket a műsorról.

Ó, azok a ‘80-as, évek…

A ‘80-as évek igazi csemege volt, hiszen több képregényadaptáció is ezidőtájt született. Hatalmas sikerrel futott például Az igazi szellemirtók című rajzfilmsorozat, a Transformers, a Kacsamesék, illetve a Tini nindzsa teknőcök. 


Persze nem mehetünk el szó nélkül az 1989-ben debütáló, és mind a mai napig futó Simpson család mellett. Idén már 31(!) éves lesz a sorozat, és mintegy 662 epizódot vetítettek, ami egy igazi rekord a mesevilágban. (Habár nem egy klasszikus értelemben vett gyerekmeséről van szó).


Egyébként jól megfigyelhető, hogy a 80-as években már javában tomboltak a különböző akciófigurák, és taroltak a különböző merchandising termékek. A rajzfilmfigurák tehát kiléptek a vászonból a való világba, és ezzel egy új korszak vette kezdetét.


A következő részben a Cartoon Network rajzfilmjeit mutatjuk be, és megnézzük, hogyan jutottunk el a népszerű animációs mesékig, köztük a Toy Story-ig. Addig is, ha szeretnétek olvasni az animáció világáról, olvassátok el a 2D-s animáció készítéséről szóló cikkünket is.


Felhasznált források: 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Bolondos_dallamok

https://en.wikipedia.org/wiki/History_of_animation#1950s:_Shift_from_classic_theatrical_cartoons_to_limited_animation_in_TV_series_for_children

https://hu.wikipedia.org/wiki/Hanna-Barbera

https://en.wikipedia.org/wiki/History_of_animation